A prosztata daganat és kezelése

A prosztata rosszindulatú daganata világszerte a leggyakoribb daganattípus a férfiaknál, Európában évente 85 000 új megbetegedést regisztrálnak. Magyarországon a második leggyakoribb daganatos halálok, évente 3500 új esetet jelentenek, évi 1000 férfi halálát okozza a fent említett betegség. 

A prosztatarák gyakorisága és kezelési költségei miatt hazánkban is jelentős népegészségügyi probléma.

A prosztata daganat a kezdeti szakaszában szinte teljesen tünetmentesen jelentkezhet, csak a szűrés, vagy véletlen egyéb irányú kivizsgálás során derül fény a problémára. Figyelembe véve az előbbieket, cikkünk megírásának egyik célja a férfilakosság egészségtudatos gondolkodásának megerősítése, a rendszeres vizsgálatokon megjelenésre ösztönzés.

Okai, kialakulása:

A prosztata /dűlmirigy/ a hólyagalap és a medencefenéki izomzat között elhelyezkedő mirigyes szerv, amely körülveszi a húgycső felső szakaszát. Felnőtt férfiakban normál esetben 20 gr tömegű, gesztenye nagyságú szerv. Váladéka az ondó részét képezi, a spermiumok mozgásához a közeget és az energiát adja.

A prosztatarák etiológiája nem ismert. A kutatások szerint ez a betegség általában hosszú évek alatt alakul ki, észrevétlenül, tünet és panaszmentes betegekben. Keletkezésének okát nem tudjuk, de rizikó tényezőnek számít a kor előrehaladása /idős korban gyakori, 90 év felett szinte minden betegnél kimutatható/, a genetikai hajlam /családban előfordult prosztata rák/ és az etnikai hovatartozás /bizonyos népcsoportoknál feltűnően gyakori, illetve ritka is lehet, pl.: az afroamerikaiak között és a skandináv országokban gyakoribb, a déleurópai területeken és Ázsiában ritkább/. Az is már bizonyos, hogy a betegség csak tesztoszteron hormon jelenlétében tud kifejlődni, növekedni /eunuchoknál ismeretlen/. A kutatások bizonyos összefüggéseket találtak a zsírban gazdag étkezés és a prosztata rák kialakulása között, valamint az E vitamin, a szelén és a cink gátló hatása is felmerült. A szexuális aktivitás összefüggését a kórképpel még vizsgálják, az eredmény nem egyértelmű.

Tünetei:

A prosztata rák a korai szakaszában tünetmentes, a panaszok a korai stadium után jelentkeznek, de nem jellemzőek egyértelműen a rosszindulatú betegségre. Első jelei lehetnek általánosak: gyengeség, fogyás, vérszegénység, vagy specifikusak: irritatív, nehézvizeléses panaszok, amelyek a szokványos gyógyszerekre alig reagálnak és rohamosan romlanak. A gyakori vizelési ingereket egyre fokozódó dysuria, véres vizelet, húgycsővérzés, véres ondó követheti, gáti és alhasi fájdalom is megjelenhet, amely már az alapbetegség környezeti terjedésére utal. A testszerte jeletkező csontfájdalmak már a daganatos áttét lehetőségére figyelmeztetnek. A prosztata daganat progressziója a felső húgyutak lezáródását is okozhatja, amely sürgős műtéti beavatkozást tesz szükségessé a vizeletelfolyás biztosítására. Az alsó végtagi duzzanat és trombózis szintén lehet a prostata rosszindulatú burjánzásának következménye, a vénák és nyirokerek elzárásán keresztül. A tüdő áttétek nehézlégzést és véres köpetet okoznak, a májáttétek sárgaságot, vérzékenységet és májfunkció romlást idéznek elő.

Diagnózis:

A prostatarák korai felismerése döntő jelentőségű a betegség eredményes gyógyítása és prognózisa szempontjából. Emiatt szükséges az 50 év feletti /a kórkép családi halmozódása esetén 45 év feletti/ férfiak évenkénti szűrése prosztata tapintással és PSA méréssel. A korai stádiumban lehetőség van a teljes gyógyulásra, lokálisan előrehaladott állapotban levő prosztatarák, illetve áttétes esetekben a beteg teljesen már nem gyógyítható meg, nem tehető daganatmentessé.

A prosztata rosszindulatú daganat diagnózisa során első lépés a rektális digitális vizsgálat, vagyis a végbélen keresztül az urológus áttapintja mutatóujjával a prosztata állományát. Ez az egyszerű és gyors vizsgálat már tájékoztatást ad az orvos számára prosztata esetleges méretbeli és állapotbeli eltéréseire, hozzátéve , hogy ritka esetben normál tapintási lelet ellenére is igazolható rosszindulatú folyamat a prosztatában. A mirigyes szervben észlelt tömöttség, esetenként porckemény elváltozás már alaposan felveti a malignus betegség gyanúját, ilyen esetben szövettani vizsgálat elvégzése indokolt. Tekintettel arra, hogy a rosszindulatú folyamatok döntő többsége a prosztata perifériás zónájában alakul ki és jól észlelhető, ezért a rektális vizsgálat nem kerülhető el.

Az említett kórkép kivizsgálása során laborvizsgálatokat is végzünk, különös tekintettel a PSA érték és annak egyes frakcióinak meghatározására. A fenti tumormarkert a prosztata sejtjei termelik, és a vérből lehet a szintjét meghatározni. A PSA prosztata specifikus és nem tumorspecifikus, így az emelkedése nem csak rosszindulatú folyamat következtében, hanem egyéb okokból is létrejöhet. Átmenetileg magasabb szintet a gyulladás, a jóindulatú prosztata megnagyobbodás, katéterezés, cisztoszkópos vizsgálat, a prosztata tapintás, szexuális aktus is okozhat. A PSA sem tökéletes marker a prosztata daganat diagnózisa szempontjából, így a különböző vizsgálati hibák kiszűrésére PSA frakciókat is meghatározunk, amelyek a szabad és fehérjéhez kötött PSA mellett ezek arányát is meghatározza, figyelembe veszik a beteg korát, a prosztata méretét az emelkedés időbeli lefolyását. A vizeletből meghatározható PCA-3 érték a nem jellemző tapintási lelet és a mérsékelten emelkedett PSA érték esetén segít eldöntetni a prosztata szövettani mintavétel szükségességét.

A prosztata tumorra gyanús tapintási lelete és/vagy a PSA érték emelkedése esetén prosztata szövettani mintavétel /tűbiopszia/ mellett kell dönteni. A prosztata rosszindulatú daganat diagnózisa csak a szövettani lelet alapján mondható ki. A részleletes szövettani lelet írja le a prosztata daganat szövettani stádiumát, a további vizsgálatok/ ultrahang, CT, MR, csontizotóp/ állapítják meg az alapbetegség klinikai stádiumát, kiterjedtségét, környezetéhez való viszonyát, a nyirokcsomó, illetve távoli áttétek esetleges jelenlétét. Ezek alapján lehet felállítani a terápiás tervet, prognózist mondani.

Negatív prosztata szövettani lelet esetén is a beteg további szoros követést igényel, tovább emelkedő PSA esetén a prosztata biopszia megismétlése indokolt.

Kezelés:

A prosztata daganatok kezelése folyamatos fejlődést mutat az elmúlt évtizedekben, mind gyógyszeres, mint műtéti tekintetben. Az egyes terápiás vonalak függnek a betegség stádiumától, a beteg korától, általános állapotától, kísérőbetegségeitől, de figyelembe kell venni a beteg - megfelelő felvilágosítás utáni - kívánságát is.

A szervre lokalizált prosztata daganat kezelése a műtét vagy a sugárkezelés, amely a megfelelő indikációval teljes gyógyulást eredményezhet. Jelen tudásunk szerint a legbiztosabb végleges gyógyulást hozó eljárás a prosztata radikális műtéti eltávolítása, akár feltárásos, akár laparoszkópos, akár robotasszisztált műtéti technikáról van szó. A kicsiny, nem kiterjedt, szerven belüli, a szövettan szerint alacsony agresszivitással rendelkező daganatok esetén a megfigyelés és szoros követés is elfogadott eljárás. A lokálisan kiterjedt daganat esetén is megkísérelhető a műtéti és sugárkezelés, gyógyszeres kezeléssel kombinálva. A környezetére terjedő, esetleg áttétet adó malignus prosztata betegség esetén a hormonkezelés mellett kemotherápia jöhet szóba, palliativ céllal, vagyis csak a folyamat lassítása, a tünetek enyhítése érhető el.

Régóta ismert tény, hogy a prosztata tumor férfihormon jelenléte esetén képes csak kifejlődni és növekedni, így az előrehaladott prosztata rák esetén a sebészi vagy a gyógyszeres kasztráció fontos kezelési stratégiának bizonyult. A vér tesztoszteron szintjének minimálisra csökkentése az előrehaladott prosztata daganat esetén eredményes lehet, de a beteget meg nem gyógyítja - állapotát huzamosabb ideig szinten tartja, életminőségét javítja.

Amennyiben a hormonkezelés már nem lassítja a daganatos betegség rosszabbodását, azaz a folyamat hormonrezisztenssé válik, úgy kemotherápiás kezelés jöhet még szóba. A leggyakrabban kialakuló csont, máj, tüdő daganatos áttétek kezelése lehet sebészi vagy gyógyszeres.

A daganatos beteg kezelésének stratégiáját onkológus vezetésével egy több szakterület képviselőjéből álló bizottság dönti el és határozza meg.

Követés, gondozás:

A prosztata daganatos beteget a terápiától függetlenül követni, gondozni kell, rendszeres ellenőrzések során vizsgálatokkal kell meghatározni, hogy az alkalmazott kezelés eredményes-e, kell-e változtatni, milyen egyéb kiegészítő vagy kontrollvizsgálat szükséges, milyen újabb kezelési mód választandó. A követést onkológus, urológus, de adott esetben a háziorvos is végezheti.