Alvási apnoe szindróma
Obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS)
Az alvási apnoe szindróma az alvás alatti légzészavarokkal járó betegségek közé tartozik. Alvás közben megváltozik a légzésszabályozás, és így a légzésünk is, amely megteremti a lehetőségét, hogy kóros légzés jöjjön létre. Ismert úgynevezett centralis formája, amely során idegrendszeri probléma miatt a légáramlás gyengül vagy megáll, megszűnik a légzőizmok mozgása. A másik típusa az úgynevezett obstruktív (elzáródásos) alvási apnoe (OSAS). Ezzel a típussal fogunk részletesebben foglalkozni.
Obstruktív (elzáródásos) alvási apnoe-t a felső légútakban keletkező szűkület, garat összeesése jellemzi alvás közben. Ennek következtében egyre növekvő mértékű légmozgások mellett sem lesz megfelelő a légcsere, csökken a vér oxigén szintje és nő a szén-dioxid szintje, amelyek hatására egy mikroébredés során végül megtörténik a légcsere. A folyamat során az alvás szétdarabolódik, fregmentálódik.
Férfiak esetében gyakoribb ez a kórkép, mint nőknél. A 35-65 év közötti férfiaknál kb. 4 %-ban van jelen. Az alvási apnoe zavar körülbelül a férfiak 24%-át és a nők 9%-át érinti. Idősebb korban megjelenése sokszor atípusos.
Panaszok:
- horkolás
- nappali aluszékonyság (sofőr elalszik a volán mögött, szellemi munkát végző nem tud összpontosítani, diáknál tanulási képesség romlása)
- éjszakai felriadások
- éjszakai száj kiszáradás
- gyakori éjszakai vizelés
- reggeli fáradt, tompult ébredés
- visszatérő reggeli fejfájás
- kognitív változások
- ingerlékenység
- személyiségváltozás
- depresszió
- nagy, tömeges éjszakai mozgások
Hajlamosító tényezők:
- elhízás
- nagyobb nyak-körfogat (férfiaknál 43, nőknél 41-es mérettől)
- életkor előrehaladásával gyakoribb
- férfiakban gyakoribb (de menopausától nőknél is emelkedik a kialakulás kockázata)
- teljes foghiány (nem megfelelő okklúzió, alsó állkapocs hátraesése)
- pajzsmirigy alulműködés
- akromegália (hormonzavar okozta túlzott növekedés)
- koponya és arc struktúrák rendellenességei (pl. mandibula hipoplázia)
- nagy nyelvgyök és mandula, nagy nyelv
- orron belüli eltérések
- helyi vagy általános diffúz myopathia (izomrendellenesség), neuropathia (idegrendellenesség)
- krónikus felső légúti gyulladás
- alkoholfogyasztás
- izomlazító hatású szerek alkalmazása
Az OSAS fennállásakor bizonyos betegségek megjelennek, súlyosbodnak:
- magasvérnyomás
- elhízás
- reflux betegség (GERD)
- cukorbetegség
- metabolikus szindróma
- szív és érrendszeri megbetegedések (pl.: stroke, szívinfarktus!)
- szívritmuszavar (bradicardia, pitvarfibrilláció)
- szívelégtelenség
- hangulatzavar, depresszió, szorongás
A fenti kórképek gyakrabban fordulnak elő OSAS meglétekor, esetleges súlyosabb formátumban. Kezelésük sokszor nehezebb, problémásabb, esetleg OSAS rendezéséig nem is sikeres.
Egyik gyakori következménye a nappali aluszékonyság miatt a közúti balesetek. Álmosság okozza a balesetek 20%-át; ennek a leggyakoribb oka az OSAS. Alvási apnoe esetén a közlekedési baleset kockázata két-háromszor nagyobb. Mivel az OSAS kezelése e szerint az állásfoglalás szerint csökkenti az álmosságot és javítja az autóvezetési képességeket, mindenképp indokolt az, hogy a szindróma felé fokozott figyelem irányuljék és mivel az igen gyakran aluldiagnoszkált, a szűrés jelentősége kiemelkedő. Ezért 2015.01.01. óta jogosítvány egészségügyi alkalmassági vizsgálatakor OSAS irányában szűrés végzendő.
Az alvási apnoe betegség diagnózisa több pilléren nyugszik. A legfontosabbak a páciens panaszai, klinikai tünetei. Ezeket a korábbi fejezet ismertette. Az aluszékonyság megítélése azonban szubjektív. Hiánya nem zárja ki a betegséget.
Az OSAS-ban szenvedő betegeknek sok esetben jellegzetes testalkata van. Jellemző a rövid, tömzsi nyak, a magas BMI, az hasi típusú elhízás. Természetesen ezek hiánya nem zárja ki a kórkép jelenlétét, meglétük inkább csak segíti a kórkép valószínűsítését.
OSAS szűrésére validált kérdőíveket használhatunk. Az obstruktív alvási apnoe betegség valószínűsítésére használható az ún. Berlin kérdőív, míg az aluszékonyság szubjektív 5 megítélésére az ún. Epworth Álmosság Skálát (Epworth Sleepiness Scale - ESS) használhatjuk.
A kórkép pontos diagnosztikája alváslaborokban történik poligráfiás és poliszomnográfiás vizsgálatok segítségével. A poligráfia esetén orron keresztüli légáramlást, mellkasi és/vagy hasi légzési aktivitást, pulzust, oxigénszintet, valamint testhelyzetet rögzítik. A poliszomnográfiás vizsgálat során a fentiek mellett agyi elektromos aktivitást (EEG), szemmozgást (EOG), izomtónust (EMG) rögzítik. A vizsgálat során még EKG, lábmozgások is rögzítésre kerülnek. A mért adatok alapján az OSAS 3 súlyossági csoportba sorolható: enyhe, közepes, súlyos.
A kezelés célja a kóros anatómiai és funkcionális tényezők rendezésével a légutak összeesésének kivédése. Például elhízottnál testsúlycsökkentés, gégét szűkítő eltérés során műtét. A légzészavar kezelésében a folyamatos pozitív légúti nyomás fenntartása a cél az orron (és gyakran a szájon) keresztül. Erre szolgál a CPAP készülék, amelyet alvás során visel a beteg. Akinek nem orvosolható a problémája műtéttel vagy fogyást eredményező életmódváltással, annak élete végéig CPAP-készüléket kell használnia. A gépet minden esetben egyénre szabottan állítják be. Ha a páciens nem viseli a készüléket, akkor az alvásfüggő légzészavar ismét megjelenik.
