A fejfájás gyakori panasz, egy 2010-es felmérés alapján a fejfájás a második leggyakoribb betegség a fogszuvasodás után. Magyarországon 3-4 millióra tehető a fejfájás speciális formáiban - migrén és tenziós fejfájásban szenvedő betegek száma. Élete során az emberek 90%-a él át fejfájást legalább egyszer életében.

A fejfájás egyidős az emberiséggel, erre utalnak a kőkori leleteken tapasztalható koponyalékelések nyomai. A fejfájást akkoriban gonosz szellemeknek, démonoknak tulajdonították, így a koponyalékelés tűnt a legmegfelelőbb megoldásnak, hogy ezeket kieresszék a fejből. A honfoglaló magyarok is alkalmazták ezt az eljárást. 

A fejfájás lehet tünete valamilyen betegségnek illetve lehet önálló kórkép (elsődleges fejfájás) is, mint amilyen a migrén, a tenziós fejfájás és az ú.n. cluster fejfájás.

Migrén

A migrén rohamokban jelentkező, lüktető jellegű, leggyakrabban féloldali fejfájás, melyet a mozgás, a hang-, fény- és illatingerek fokoznak. Gyakran társul hányingerrel, hányással. A tünetek fokozatosan jelennek meg és órákig vagy extrém esetben napokig tarthatnak. A fejfájást megelőzhetik bizonyos idegrendszeri tünetek, mint látászavar, különösen látótérkiesés, vizuális hallucinációk: csillagok, szikrák megjelenése, de előfordulhat végtagzsibbadás, beszédzavar és egyensúlyzavar is- ez az "aurával" járó migrén, mely a migrénes esetek mintegy 20%-ban fordul elő. Az aura jelenségét elsőként Hippokratész írta le, a gyomorból felszálló gőzök hatásának tulajdonítva a fejfájást...

A migrén átlagosan a populáció mintegy 12%-át érinti, gyakoribb a nők körében, a legtöbb beteg a 20-45 közötti korosztályba tartozik, de a betegség már gyermek vagy kamaszkorban elkezdődhet. Családi halmozódás is gyakori. A "migrén" elnevezés az ókorból származik, féloldali jellegére utalva a görögök és rómaiak is "hemicrania"-nak nevezték, ennek a megfelelője az ófrancia "migraine" kifejezés.

A migrén világszerte jelen van, Afrikában a legalacsonyabb a gyakorisága, míg Nyugat-Európában a lakosság 24%-át érinti. Magyarországon kb. 1 millió migrénest tartanak számon.

A migrénes rohamok kiváltásában szerepet játszhat a stressz, az alváshiány vagy éppen a túl sok alvás, bizonyos ételek, mint a csokoládé, sajtok, kávé, az alkohol tartalmú italok, elsősorban a vörösbor valamint hormonhatások is/ fogamzásgátlók/.

A migrénes fejfájás kialakulását egyfajta kémiai anyagoknak, neuropeptideknek a kiáramlása és ennek következtében bizonyos érképleteknek a kitágulása magyarázza.

A migrén gyógyítására igazán alkalmas anyagra csak a XIX. században találtak rá, az anyarozs kivonata (ergotamin) révén.

Napjainkban az enyhébb eseteket egyszerű fájdalomcsillapítókkal, mint az aszpirin, a nem szteroid fájdalomcsillapítók - ibuprofennel, naproxennel kezelik, de gyakran van szükség erősebb hatású készítményekre, elsősorban az ú.n. triptánokra (serotonin antagonisták), melyek bőr alá beadandó injekció, tabletta és orrspray formájában is elérhetők. A korábban elsővonalban alkalmazott ergotamin tartalmú gyógyszerek (Kefalgin, Ergam), gyakori mellékhatások miatt háttérbe szorultak. A migrénes roham alatt a betegnek egy csendes, sötét szobában kell pihennie. Nagyon fontos a kiváltó tényezők felismerése és azok lehetőség szerinti kerülése- ebben a fejfájásnapló vezetése segíthet. Ha a migrénes rohamok havonta 2-3 alkalomnál gyakrabban jelentkeznek, megelőző gyógyszeres kezelés bevezetése megfontolandó.

Tenziós fejfájás

A tenziós fejfájás a migrénnél is gyakoribb fejfájás típus, Magyarországon mintegy 3-4 millió embert érint. Jellemzően kétoldali, tompa, nyomó, szorító jellegű fájdalom, kísérheti a fejbőr, a nyak és a vállizmok érzékenysége, a migrénes fejfájással ellentétben a mozgás nem fokozza, sőt csökkenti a fájdalmat, vegetatív tünetek nem kísérik. Gyógyítása egyszerű fájdalomcsillapítók, nem-szteroid fájdalomcsillapítók ill. ezek koffeinnel történő kombinációjával történik.

Cluster fejfájás

A cluster fejfájás leggyakrabban középkorú férfiakat érintő heves, hasító, égető, féloldali homlok és szemkörnyéki fájdalom, melyet azonos oldali orrdugulás, orrfolyás, könnyezés, a szem vörössége kísér. A beteg nyugtalan, mozgáskényszert érez. A roham jellemzően éjszaka jelentkezik, általában 15 percig, de akár 3 órán át is tarthat. Gyakran magától is szűnik, de több héten át akár naponta is jelentkezhet. A rohamok gyógyítása triptánokkal ill. 100%-os oxigén belégzéssel történhet. Gyakori rohamok esetén itt is szóba jöhet a megelőző gyógyszeres terápia.

Másodlagos fejfájás

A másodlagos fejfájások, amikor a fejfájás tünete valamilyen betegségnek, a következők lehetnek:

• Magasvérnyomás betegség: minden fejfájás hátterében tisztázandó, hogy nem áll-e fenn hypertonia. Időszakosan jelentkező fejfájás, szapora szívverés-érzéssel és verítékezéssel kísérve a feokromocitóma nevű hormontúltermeléssel járó betegségre hívja fel a figyelmet.
• Szemészeti betegségek: a látásélesség romlása, a szemnyomás fokozódásával járó zöldhályog is járhat fejfájással. Fejfájás kivizsgálása során a szemészeti vizsgálat kötelező, a fentieken kívül a szemfenéki kép megtekintése koponyaűri nyomásfokozódásra is felhívhatja a figyelmet, mely szintén fejfájással jár. Az agykoponya tágulásra nem képes, így minden folyamat a koponyán belül, mely térfogtánál fogva sok helyet foglal el- vérzés, daganat, de az agyi infarktus is, az elhalt területek körül kialakuló vizenyő/ ödéma/ által- növelni fogja a koponyán belüli nyomást. A nyomásfokozódás a fejfájáson kívül hányingert, hányást, tudatzavart okozhat.
• Ha a koponyaűri nyomásfokozódást agydaganat okozza, a fejfájás gyakran az első tünete a betegségnek, elhelyezkedésétől függően okozhat idegrendszeri tüneteket, intellektuális hanyatlást, személyiségváltozást, epilepsziás rohamokat, látótérkiesést....
• Agyvérzés: hátterében leggyakrabban magasvérnyomás betegség áll- a bevérzés általában hirtelen, figyelmeztető jelek nélkül, gyakran fizikai terhelés során következik be, a fejfájást többnyire hányinger, hányás, akár eszméletvesztés is kísérheti valamint a károsodott agyterület helyétől függően egyéb idegrendszeri tünetek/ végtagbénulás, beszédzavar, látászavar, szédülés/. Hirtelen fellépő, heves fejfájás, olyan mértékű, melyet a beteg még soha nem élt át, hányinger, hányással, tudatzavarral kísérve az agyvérzés egy speciális formáját, a szubarachnoidealis vérzés gyanúját veti fel. Ennek hátterében bizonyos agyi érfejlődési rendellenességek, az aneurizmák - értágulatok megrepedése áll.
• Koponyatrauma esetén, a sérülést követően- negatív koponya CT lelet ellenére is, akár hetekig tartó tompa fejfájás állhat fenn, hányinger, hányással, forgó jellegű szédüléssel társulhat, általában jól reagál a hagyományos fájdalomcsillapítókra.
• Homlok és arcüreggyulladás (szinuszitisz) egyik vezető tünete lehet a fejfájás, melyet a fej előre döntése fokozni tud, járhat orrdugulással, váladékozással, egyéb légúti tünettel. A gyulladt melléküreg nyomásra is érzékeny, homloküreg gyulladás esetén jellegzetes a szemöldök belső vége alatti nyomásérzékenység.
• A nyaki gerincet érintő reumatológiai megbetegedések is okozhatnak, döntően tarkótáji fejfájást
• Az agyhártya és agyvelőgyulladás fejfájással, lázzal, nyaki merevséggel, megváltozott mentális állapottal jár. A központi idegrendszer fertőzéseit csaknem valamennyi fertőző ágens kiválthatja, így baktériumok, vírusok, gombák, akár férgek is. Ezek egy része védőoltásokkal megelőzhető, így például a kullancsencephalitis- fertőzött kullancs csípésével terjedő vírusfertőzés, vagy a meningococcusok okozta agyhártyagyulladás- ez utóbbinál jellemzően a 25 évesnél fiatalabb korosztály érintett, cseppfertőzéssel, zárt közösségekben/ kollégium, katonaság/terjed, illetve a különböző okokból a lép eltávolításán átesett betegek is fogékonyabbak rá.
• Az idősebb korosztályt érintő óriássejtes arteritis, mely az ütőerek falának ismeretlen eredetű gyulladása, szintén okozhat súlyos fejfájást, állkapocsfájdalommal, lázzal, fogyással, akár nagyízületi fájdalmakkal. Mivel a látás elvesztésével is járhat, fontos gondolni erre a kórképre is, 50 év felettiek fejfájásának kivizsgálásakor.
• Szénmonoxid mérgezés első tünete is lehet a fejfájás. A szénmonoxid a szénhidrogének tökéletlen égésekor keletkező színtelen, szagtalan gáz, mely sokszorta erősebben kötődik a vörösvértestek oxigénszállító egységéhez, a hemoglobinhoz, így megakadályozza, hogy a vér oxigént szállítson. Az egyik leggyakoribb háztartási baleset, amely legtöbbször helytelenül használt tüzelőberendezés miatt következik be, de az autók zárt térben való járatása (mélygarázs, alagút) is vezethet szénmonoxid mérgezéshez a kipufogógázok által.
• Fejfájással járhatnak pszichiátriai betegségek (pl. a depresszió), kábítószer fogyasztásának és megvonásának tünete is lehet.
• Gyógyszerek is okozhatnak fejfájást, ez elsősorban a krónikus fejfájással küzdő betegek, pl. a migrénesek körében tapasztalható. A migrén megelőző terápiájának időben történő bevezetésével csökkenthető a fájdalomcsillapítók iránti igény.

A fejfájások megítélése során jelentőséggel bír a fejfájás jellege, gyakorisága, időtartama, a kísérő tünetek jelenléte, esetleges kiváltó tényezők felderítése. Nagyon fontos, hogy újkeletű fejfájás esetén, főleg 50 éves kor felett, illetve ha a korábban ismert fejfájás jellege, gyakorisága megváltozik, orvosi vizsgálatra van szükség.

És kihez forduljunk fejfájás esetén?

A háziorvos, a neurológiai szakrendelések és a fejfájás-ambulanciák jelentik a progresszivitási szinteket. Magyarországon közel 30 fejfájás-ambulancia működik, melyek évente kb. 20- 25 ezer pácienst látnak el, míg a neurológiai szakrendeléseket évente mintegy 150-180 ezer beteg keresi fel fejfájás miatt - Magyarországon a fejfájás népbetegségnek tekinthető.

Dr. Puskás Tímea